Mint szinte mindenkiből, elsősorban a sport sikerekkor jön belőlem is elő a „de jó magyarnak lenni!” közhely. Ez olyan ősi, hordaszellem dolog, amibe józan ésszel jobb nem belegondolni, mert ugye teszem azt miért jó magyarnak lenni, ha az egyik, gyerekkorától megfosztott, napi 12-20 kilométert úszó kislány öt centivel előbb ér a medence széléhez, mint egy másik nemzethez tartozó sorstársa? És a pólósok sikerei is mindig megdobogtatják a piros-fehér-zöldre pácolt szívem. Remek sportemberek, akik egy embert próbáló sportágban mindent visznek. Persze ha tárgyilagosak vagyunk, el kell ismerni, hogy rajtunk és a szerbeken meg a horvátokon (és az ő szurkolóik is főképp egymás gyepálásán vezetik le a polgárháborúban kiéletlenül hagyott sérelmeiket) meg a piciny Montenegró lustaságukra oly büszke lakosain kívül sehol sem tömegeket lázbahozó szívügy a vízipóló. Attól még űzni cseppet sem egyszerű, csak nem az a kimondott össznemzeti összeborulós tripp, mint a foci, de a labdarúgásunk jelenlegi színvonaláról jobb ha nem beszélek, mert még a saját állapotomhoz találnám hasonlítani. És persze fáj, amikor körülöttünk bántják nemzettársainkat. Nekem a vajdasági szál miatt is bicskanyitogató, hogy pont egy olyan jámbor, lojális kisebbséghez tartozók válnak a magyarverések áldozatául, mint ők. Amiatt meg ég a pofám, hogy a kettős állampolgárságot nem szavaztuk meg. Jó, lehet, hogy jobb lenne hallgatnom, mert én sem kértem mozgóurnás szavazást, de nem az én egyetlen voksomon múlott. Persze át lett belpolitizálva az egész, mint oly sok minden, a határon túli magyarokat en bloc potenciális jobboldali szavazógépnek nézték nagyjából mindkét politikai oldalról (ugye akkor még kb. hasonló méretű jobb meg bal oldalunk is volt) sok apolitikus kisember meg attól parázott, hogy a határontúliak majd a TB-t csapolják, meg segélyeket gyűjtenek be, holott megoldható lett volna megadni az állampolgárságot úgy is, hogy a választójog magyarországi lakhatáshoz kötött, a szociális juttatások pedig az itteni befizetéshez. Ami a leginkább kiakasztott, az SZDSZ kategorikus neme. A szocikon nem lepődtem meg, de egy olyan párt, amelyik megalakulásakor deklaráltan a szabadságjogok bajnoka volt és a „hőskorban” a friss-ropogós világútlevelünknek okkal örülhettünk, mint majom a farkának, semmiféle szolidaritást nem tanúsított azok iránt, akik uniós magyar útlevél hiányában az anyaországba és máshová is vízumra kárhoztatva utazhatnak, mintha nem lenne amúgy is elég bajuk. El is nyertük tőlük a „megtisztelő” Maradékország titulust. Egy ilyen fél napos vízumkiváltó sorbanállást mondjuk a szabadkai konzulátus előtt javasolnék azoknak, akik a kettős állampolgárság ellen ágáltak. Na mindegy, elég roncsderbi, hogy pont én puffogok egy azóta de facto politikai hulla párt évekkel ezelőtti kampánya miatt. Szintén pár éve, amikor az íreknek még nagyon futott a szekér, egy ottani népszavazáson meg ők szavaztak valamit le (természetesen ők is belpolitikai indíttatásból) ami nekünk, kelet-európaiaknak akasztott be. Egyik püspökük nagyon rokonszenvesen fakadt ki: – Szégyellhetjük magunkat, korábban megfejtük az Európai Uniót, mint valami fejőstehenet, szépen felzárkóztunk, most meg amikor mi segíthetnénk másokon, akkor közönyösen keresztbe teszünk.
Visszatérve a „de jó magyarnak lenni” élményhez, szerintem a legfelemelőbbet paradox módon egy töpszli kis láncdohányos, életmódjával a gyertyát mindkét végén égető meleg zanzibári születésű popsztár (persze jóval több volt, mint popsztár, lásd a Barcelona duettjét) hozta el nekünk. Sajnos az én életemből kimaradt, túl fiatal voltam akkor, de 1986-ban, amikor Freddie Mercury megénekeltette a Népstadiont a Tavaszi szél vizet árasztal, nos azt most is megható meghallgatni. Keressetek rá a youtube-on vagy másutt, megéri.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vadnyom 2009.07.24. 09:29:00
Horváth 2009.07.24. 09:29:00
Szerintem is regressziós hipnózisra - vagy legalábbis egy jó terepautára volna szükség, hogy megtuudd, miért kaptad ezt a sorsot.
Egyébként sokszor úgy érzem Isten is elveti a sulykot időnként. Rendben van, hogy aki hibázik, gaztettet hajt végre valamelyik életében, azért meg kell bűnhődnie - de mindennek van egy határa. Ha Isten valóban olyan igazságos, megbocsájtó, és jó, akkor el fogja nézni az öngyilkosságot/euthanáziát - hiszen ebban az állapotban az emberi lét egy merő szenvedés, vegetáció. Ilyenkor nem válik be a "süt a nap, pillangók röpködnek" közhelyek - ennél lejjebb már nemigen van.
Ilyen életet senkinek sem kívánnék - szerintem öt év kínszenvedés bővel elég a karma teljesítésre - Hitler reinkarnációjának sem kívánnám az ilyen életet!
Egyébként számos országban engedélyezik az euthanáziát, egyes keleti népeknél még az öngyilkosságot is elfogadják, elég gondolni a hara kiri-re. A mi kultúránkban (Magyarország katolikus ország) elfogadhatatlan az öngyilkosság - de ez a mi fejünkben van, évszázadok alatt ez ivódott a köztudatban. De nem biztos hogy ez a helyes! A Bibliát is a maguk szájíze szerint másították me az évezredek alatt, ez sem mérvadó - a Szentírás sem szentírás.
Szerintem Isten is úgy gondolja, mindenki szabadon rendelkezik az életével - sokszor szégyen a futás - de hasznos.
Az is fura - makk egészséges magzatokat tömegestül abortának, ellenben vegetáló emberi roncsokat meg életre ítélnek az emberek...
Ész, hová mész!
mmk 2009.07.24. 09:29:00
Amiket sorolsz, az csak füllentés, a hazugság ennél komolyabb. Pl a Télapó, a gólya hozza, önéletrajzban a "magasszintű számítógépes ismeret", egyestés lánynak a "majd hívlak", a nem vagy kövér drágám. Ehhez hasonlót nem csinált még senki, ugye...?
Rita 2009.07.24. 09:29:00
Andris1371 2009.07.24. 09:29:00
makkrisztina 2009.07.24. 09:29:00
Réka Ágnes 2009.07.24. 09:29:00
szalajka 2009.07.24. 09:29:00
Nofrit 2009.07.24. 09:29:00
Részvét? Még az sem.
Megértés? Talán igen.
Tisztelet? A döntésedért igen, a blogért nem - de mégis, ez is jól van ez így.
borota 2009.07.24. 09:29:00
krisztina 2009.07.24. 09:29:00
Érdekesnek tartom, hogy csak a Nagyapádról írsz!
A szüleidről miért nem?
A nagynénédről, aki ápol és melletted van a bajban, egy szót sem említesz!
Valahogy nem "életszerű" ez miatt!
Ewita 2009.07.24. 09:29:00
Én is most írok ide először, eléggé nagy bátorság kellett ehhez is, mert én is csak olvasgattam eddig. Én a második napodtól kezdtem bekapcsolódni, de bennem is elég mélyen meg van a történeteid, mint ahogy szalajka is azt kifejtette. Nem akarlak és nem is foglak lebeszélni a tervedről, mindenkinek a saját dolga eldönteni, hogy mit szeretne csinálni az életében és az életével. De nem voltak vágyaid, amiket elakartál nagyon érni? Talán gyermekkori álom, amit nagyon szerettél volna megkapni, vagy megvalósítani? Ezeket már mind megkaptad, vagy már teljes mértékben feladtad, amióta a baleset történt veled? Igaz, én nagyon fiatal vagyok még, csak a 17. évemet fogom lassan taposni, de még fiatal fejjel is el tudom képzelni, hogy mit élhetsz át és nagyon komolyan fejjel fogom fel ezt az egészet. Nem tudom, hogy tényleg meg fogod e tenni, de remélem csak jobb lesz így neked. Jó, hogy te most utolsó 2 hetedben leírod mi volt veled, mi volt a jó és rossz pillanatod, de nehogy az legyen, hogy sokan tudjanak erről. Nem azért, hogy ne tudjanak az életedről, - mert szerintem nagyon is érdekes amiket ide írsz - de szerintem sokan vannak rossz helyzetben és ezekután, ha mindenki majd így fogja fel a dolgot, akkor az eléggé tragikus lenne.
Igaz nem láttam, hogy írtad volna azt, hogy komoly kapcsolatban vagy feleséged lenne, hanem nagynénéd segít neked. Magyarul nincs olyan ember akire tudnál támaszkodni a helyzetedben érzelmileg, mint minden egyéb esetben csak a rokonság. Ezért is érzem azt, hogy teljesen feladod. Ahogy említetted ezen már véglegesen nem lehet segíteni, ha te mondod elhiszem, mert te mint aki részese ennek az egésznek, csak jobban tudja. Nagyon sok embernek felnyitottad ezzel a bloggal a szemét és szerintem nagyon sokan olvassák - mint ahogyan mindannyian láthatjuk, már csak azokat is akik regisztráltak ide - és nagyon sokan felfigyeltek rád. Nem akarom elszólni magamat, de nem hiszem, hogy így fog neked sikerülni, hogy mindenki tudja és egyéb weblapokon még fel is van tüntetve. Sokan megismerjük történetedet, ebből következtetve szerintem egy nagyon különleges egyéniség lehetsz. Részemről, akkor is azt a legnehezebb feldolgoznom, akárhogyis fogod írni, hogy erről nem beszélhetünk le, de akkor sem ér ennyit egy baleset. Nem tudsz járni, fogni, nyaktól lefelé semmi, de szerintem nem csak te vagy egyedül aki így járt. Hallottam már olyanról, aki szintén lebénult nyaktól lefelé. Ő is legszivesebben végzett volna életével, de neki ott voltak a gyermeki, akik életet adtak neki. Ezért is gondolom, hogy ez hiányzik a te életedből és ezért is van az, hogy azt érzed hogymár nélküled csak jobb lehet.
Nem sajnállak, hanem inkább részvétem ezért az egészért, én inkább átérzem ezt az egészet, és nem hiszem, hogy a sajnálatommal jobb lenne.
Csak azért írtam ide, hogy tud mint fiatalabb egyéniség én is olvasom napról napra. Számomra te csak jobban világítod meg azt, hogy éljük az életünket és ne gondolkozzunk a jövőnkön. Ha nagyobb leszek, mindig vissza fogok gondolni rád, hogy te nem túl öregen, de nem is túl fiatalon, de egy nagyon rossz élethelyzetbe kerültél, ami ellen már te nem sokat tudsz tenni.
Ne haragudj, ha egy kicsit össze vissza fogalmaztam, de az egészet úgy gépeltem le, ahogy kipattant a fejemből.
Sok sikert kívánok neked :-) remélem, jó döntést hozol.
Éva
Rita 2009.07.24. 09:29:00
Geisha Mermaid 2009.07.24. 09:29:00
szeniko86 2009.07.24. 09:29:00
az első naptól olvaslak, a kommentelőidet is, magam sem értem, miért.
Érdekes dolgokat írsz le, nem épp egy "maghalni készülő" ember stílusában. Akár igaz, akár nem ez a 14napos sztori, akkor is egy szót találok, amit ideírhatok: szánalmas.
Az én 22évemmel a hátam mögött nem írhatok ide nagy bölcsességeket, tudom. De szerintem te még nem láttál meghalni senkit.
Sajnos a környezetemben túl sokan haltak már meeg és voltak olyanok, akik sokkal rosszabb helyzetben voltak mint te, mégis életük utolsó perceiben is hittek a gyógyulásban.
Szánalmas vagy, még sajnálni sem tudlak.....
mazsolo2 2009.07.24. 09:29:00
Biztos mindenkinek van egy verziója, hogy mi történik itt. Úgy értem, azoknak, akik nem hiszik el, amit leírva látnak ;)
pl az is lehet, hogy erről van szó:
www.univerzummuveszei.hu
Meg az is lehet, hogy nem.
Érdekes, de én egész jól elvagyok az igazság ismerete nélkül. Ha ez egy 14 napos blog, akkor elfogadom annak. A többire úgysincs hatásom.
m 2009.07.24. 09:29:00
Ez csak azért lehet,mert az eredeti téma már lerágott csont, nem gondolod?
hujder 2009.07.24. 09:29:00
Kicsit összeesküvés-elmélet hangulat uralkodik a Tisztelt Társaságon! "Andris"? Tetszik?
Zoli
Cat 2009.07.24. 09:29:00
Én csak Andris többi, eddigi irományainak a linklistáját szeretném elkérni tőle, mert tetszik a stílusa. Létezhetetlen, hogy valaki ilyen stílussal, élményanyaggal, gondolkodással csak úgy eltöltött öt évet tétlenül, és csupán az utolsó két hetét tartja érdemesnek arra, hogy a nagyvilágra borítsa.
Rita 2009.07.24. 09:29:00
Mellesleg itt szó sincs kísérletekről mint ezzel tisztában is vagy, ez csak a tisztánlátás kinyilatkoztatása ami nektek naívoknak sehogy nem passzol.
De a magam részéről maradok a Poirot regényeknél :))
Gitti 2009.07.24. 09:29:00
Van amikor látom tuti biztos, valami nem tiszta és mégis végig csinálom,pláne ha nincs tét, mert bízok, még akkor is. Jól kivigyorgom magam,ha az első verza jön be, és legyintek egyet.Jó naívnak lenni.Ne akarjatok megvédeni, kérem szépen...
Lujza 2009.07.24. 09:29:00
http://www.youtube.com/watch?v=w6KYjytwr1w
mazsolo2 2009.07.24. 09:29:00
m 2009.07.24. 09:29:00
Egyébként meg a másik témád,hogy rajtam (rajtunk) nálunk magasabb intelligenciájú valakik kísérleteket végeznek, és én (mi) nem is a saját életemet élem (éljük) sokszor visszatérő téma barátaimmal való filozofálgatásaink során :) és gondolom, ezzel sok ember így van, mert szeretne választ kapni a lét miértjére, ha esetleg Ádám és Éva történetében nem hisz
Ferenc 2009.07.24. 09:29:00
A soraiból meg csak úgy süt a szeretet és a tolerancia. Hát szabad ilyet?:-)
Lukács 2009.07.24. 09:29:00
Rita 2009.07.24. 09:29:00
Pedig annyira átlátszó. És nagyon apró, jelentéktelennek tűnő dolgokból lehet rájönni, amit már elég sokan megfogalmaztak…
Azt is el tudom képzelni, hogy nem egy személy foglalkozik ezzel, jól megszervezett kampányról lehet szó (pl. egy nap egyféle betűtípus, majd más, aztán ismét, na de ez még nem jelent konkrétumot, csak filózom). Az alcím, miszerint: „Eutanázia? akiknek szükségük van rá egytől egyig támogatják!” Ugyan, ki, kik mik támogatják ha ez a blog halálos blog? Ha ez a blog egy végrendelkezés helyett íródó emlékhalmaz???
Csak kicsit, nagyon kicsit kell logikusan gondolkozni hogy felismerhető legyen: ez egy forradalmasító céllal létrejött, aránylag művelt ember/emberek érdekfeszítően megfogalmazott semlegesnek tűnő sztorijaival lázító oldala. Tudatos témaválasztás: magánélet, gyerekkor, pénz, sport, no majd jön a politika még :P
A bemutatkozó szöveg utolsó mondata elég gyerekes, fenyegető a hangnemű…: „De mindennek hamarosan vége, mert egy Bátor Segítőmmel pontot teszünk az i-re”.
No és még sok paradoxon...
Lukács 2009.07.24. 09:29:00
Nem, csak téged tesztelnek. Valójában nem cca 6 milliárd ember él a Földön, hanem csak te vagy bezárva egy laboratóriumba és hiperintelligens szoftverek tesztelgetnek. Én is egy zavaró szoftverrobot vagyok:-)
Andris, ha a magyar fociba feleannyi sziporka meg kreativitás lenne, mint a te jelenlegi állapotodba, akkor nem itt tartana apám:-)
m 2009.07.24. 09:29:00
BiGa 2009.07.24. 09:29:00
Bár nem tudom magamat a helyedbe képzelni, abban biztos vagyok, hogy az életed értékes a mostani állapotodban is. Erre bizonyíték a blogod is. Olyan ember lehetsz, aki törődik másokkal, ha nem így lenne, nem kezdtél volna bele. Szerintem az emberi méltóságot pont ez adja, ezért nem értek egyet azzal hogy a te emberi méltóságod a nullával lenne egyenlő. A szenvedésed is értékes. Ezért kérlek, gondold át újra a döntésed. Sokkal többet adhatsz a hozzád hasonló helyzetben lévőknek ha szembe nézel a nehézségekkel és csakazértis vállalod.
Edina 2009.07.24. 09:29:00
Szeretettel mindenkinek ezt a .pps-t! Annak is, aki hisz, és annak is, aki nem. Annak is aki kételkedik, és annak is, aki nem.
Legyen szép napotok! Jó blogolást! -Csak úgy-
Link:
http://edinaoldala.5mp.eu/web.php?a=edinaoldala&o=APLPRDkTvW
hujder 2009.07.24. 09:29:00
Bizonyíték lehet - nagyon morbid módon- számtalan hivatalos okirat. Szerintem sokan elhinnénk ennek a képét. ( akár én is) De a különböző hivataloknál - a megfelelő információk birtokában- egy név, egy dátum, stb. gyakorlatilag bármit meg lehet tudni.
Zoli
Rita 2009.07.24. 09:29:00
Én úgy gondolom, 6 nap múlva megszűnnek a bejegyzések és maradunk mi kommentelők további kérdésekkel, szócsatákkal... nincs ehhez fantáziám, hogy milyen módon lehet megtudni a valóság eredetét az egésznek.
Geisha Mermaid 2009.07.24. 09:29:00
Lujza 2009.07.24. 09:29:00
Gitti 2009.07.24. 09:29:00
hujder 2009.07.24. 09:29:00
Sokat gondolkodtam az elmúlt napokban...ezen a népneveleő, elgondolkodtató, lélekemelő blogsorozaton. Azt ugye mindenki tudja, hogy 6 nap mulva- a net íratlan szabályai szerint- kiderül az igazság! Vagy az, hogy mediahack, vagy az , hogy valódi.. bizonyíthatóan! :-)
De addig is megadva az esélyt az "igazinak", Andris, had hívjam fel figyelmed ( ha érdekel egyátalán) egy kerekesszékes rugby csapatra, akik nyaktól lefelé TELJESEN bénák. Mégis élnek és SPORTOLNAK! Mert akarnak! Az egyikőjük azt mondta, hogy csak azért is!!!
Te Andris?
Zoli
szalajka 2009.07.24. 09:29:00
Nincs összehasonlítási alapom, nem olvasok, és nem írok blogot; ez az egy valahogy megtalált. Azt szeretném megosztani a szerzővel, hogy ott tartok, ha éjjel felébredek, már akkor is ezen gondolkodom. Hogy tényleg ott fekszel-e magatehetetlenül 5 éve, ilyen friss elmével, humorral, stílusos megfogalmazású gondolataiddal, aktuális témákról is határozott véleményekkel, a halálra készülők depresszív jegyeinek – innen nézve – teljes hiányával. Jobban odafigyelünk, hogy mi a véleményed, mit tartasz jónak, szépnek, értékesnek, mert szinte mindannyiunkban ott van az a vélekedés kisebb-nagyobb mértékben, hogy egy az életétől önként elköszönő emberrel léphetünk kapcsolatba – ilyen nem nagyon adódik egyébként. Ezért is szippantja be az embert a blogod. És mert jól írsz! Amit kicsit tanultam a pszichológiáról, az alapján nehéz elképzelni, hogy a szellemedet, személyiségedet ennyire érintetlenül hagyta egy ilyen súlyos és évek óta tartó betegség.
A kíváncsiság mellett, hogy mi is az igazság, ki vagy Te, tényleg a halálra készülsz-e, szeretném jelezni, hogy zseniális, ahogy hatsz ezzel a bloggal. Bármi is van a háttérben. Akkor is, ha tényleg elköszönésnek szántad. Nyomot fog hagyni így is, úgy is.
Ferenc 2009.07.24. 09:29:00
Andris, azért a vizipóló máshol is népszerű, persze nem foci szinten.
mazsolo2 2009.07.24. 09:29:00
mirawen 2009.07.24. 09:29:00
De nagyon szeretem a mai napig.