Hát, nekem rágóízű. És az émelyítően édeskés fajtából. Amitől a fogorvosokat még a hideg rázta ki, mert akkor még cukorral és nem édesítővel gyártották a rágót. De az az íz nagyon beégett az emlékezetembe. Hetedikes voltam, a lány meg hatodikos. Jártunk, gondoltam én.…
2009.07.25. 09:21 Andris1371
Még öt nap; igazi hősök és példaképek
Igen Zoli érdekel, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmünket. Hozzám hasonlóan biztos sokan már megkeresték őket az interneten, de hát ismétlés a tudás anyja, és ezzel kipipáltam a napi közmondás/közhely szekciót is. Mivel minden jótett elnyeri méltó büntetését, most…
46 komment
2009.07.24. 09:29 Andris1371
Még hat nap; Magyarságtudatom
Mint szinte mindenkiből, elsősorban a sport sikerekkor jön belőlem is elő a „de jó magyarnak lenni!” közhely. Ez olyan ősi, hordaszellem dolog, amibe józan ésszel jobb nem belegondolni, mert ugye teszem azt miért jó magyarnak lenni, ha az egyik, gyerekkorától megfosztott, napi…
41 komment
2009.07.23. 08:54 Andris1371
Még hét nap; A nagy pénz
Életemben egyszer kerestem igazán jól. 2001 nyarán. El kellett varrni a szálakat párszáz megkötött és soha nem teljesített szerződéssel kapcsolatban. Hárman voltunk a feladatra, kaptunk egy keretet, kidolgozott jutalék rendszert és jártuk a terepet. Az ország néhány területét.…
42 komment
2009.07.22. 09:13 Andris1371
Még nyolc nap; Rólunk
Olvastam valahol, hogy indíthatsz blogot bármilyen témában, az ötvenvalahanyadik hozzászólást követően a felek óhatatlanul egymással kezdenek anyázni. Hát úgy néz ki, hogy ez nem csak a csizmavásárlási tanácsadásra, a kisállattartás apró titkaira, na meg a segédeszközök…
43 komment
2009.07.21. 09:23 Andris1371
Még kilenc nap; Nagyapám
Imádott nagyapám a XX. század első évtizedében született. Négy elemit végzett és mai szemmel nézve iszonyatosan offline üzemmódban élt. A totálisan közműmentes, petróleumlámpás tanyáról csak élete utolsó pár évére költözött be hozzánk (értsd: szüleim házába, ahol…
45 komment
2009.07.20. 09:01 Andris1371
Még tíz nap; Hagymácska
Tegnap eljöttek egyik unokanővéremék elbúcsúzni. Bármennyire is erőltettük a jópofizást, sírdogálás lett a vége. Három éves kislánya csodálkozva kérdezte: - Miért síjtok, nem pucoltok hagymát? Tökéletes kérdés. Ezen önkéntelenül nevetgéltünk. Mondtam, hogy…